Döntéshozatal

Folyton, életünk minden percében döntéseket hozunk. Időnként ennyiről:
kakaó vagy tea.
Megkerüljem, vagy átugorjam az árkot.
A rózsaszínű, vagy a kék pólómat vegyem fel?
Aztán ilyenekről is:
Tamás vagy Joci...
Engedjem, vagy még rávegyem, hogy várjunk...
Nevessek vagy hisztizzek...
Változtassak munkahelyet vagy maradjak...
Megtartsam vagy elvetessem...
Kibéküljünk vagy elváljunk...
Bevalljam vagy inkább egy kegyes hazugság...
Küzdjek tovább vagy feladjam...

Az egész élet döntések sorozata.
Ás abban az adott pillanatban minden döntésnek súlya, jelentősége van. Még akkor is, ha nem vagyok ennek igazán tudatában. Mások sokszor döntéseim alapján alkotnak rólam véleményt és sokszor én magam is közelebb jutok az "ÉN"-hez, ha megpróbálom elővakarni, mi lendít jobbra vagy balra, melyik döntésem vitt közelebb a célomhoz és melyik távolabb.
Volt már olyan, hogy azt mondtam: én X pontot céloztam meg, nem tehetek róla, hogy mégis Y-hoz jutottam.
Jó lenne ilyenkor tudni, hogy kinek a célja volt az X. Mert, hogy nem az enyém, az fix. Biztos, hogy valamilyen elvárásnak akartam megfelelni. Ás elég valószínű, hogy tehetek arról, hogy nem X-hez jutottam.
Aztán van olyan döntés, aminek a súlyát titkolt teherként egész életünkben magunkkal hurcoljuk. Még akkor is, ha voltak megalapozott indokaink, önmagunkat is meggyőző érveink.