A magyarázat és a magyarázkodás között óriási a különbség.
Amikor megmagyarázok valamit, az egyszerűen adott esetben egy probléma megoldási lehetősége, egy feladat megértésének segítése, vagy éppen egy indoklás: mit, miért tettem úgy, ahogy.
Ha én értem, és te nem, akkor nagyon szívesen, majdnem bármikor...
Ha magyarázkodsz, akkor bizonygatsz.
Bizonygatod, hogy neked volt igazad, hogy úgy kellett tenned, ahogy tettél.
Egyszer megfogadtam (az előzményt már nem tudom), hogy soha többé nem magyarázkodom. Aki jóindulattal fordul felém, vagy már valamennyire ismer, az a magyarázatból is remélhetően megérti, hogy mit miért tettem, még ha nem is fogadja el.. Aki pedig beskatulyáz, nem ismer és nem is akar igazán ismerni, abba pedig kár a szó: hiányzik belőle az engem megérteni/elfogadni akarás képessége.
A magyarázkodásnak sokszor van még egy mozgatórugója, amikor önmagam nem vagyok biztos bennem, abban, amit tettem és azzal, hogy másoknak magyarázom, tulajdonképpen egy ön-szuggesztiót hajtok végre.
Ilyenkor szokott előjönni családon belül a kérdés: "most engem akarsz meggyőzni, vagy magadat?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.