Az ember nem is gondolná, mi mindenre lehet rájönni, ha egyszerűen csak nem figyelünk oda és nem akarjuk... Azt hiszed, szenvedsz, fájsz, bűnhődsz el nem követett vagy akár elkövetett bűnökért, azt képzeled, vezekelsz, aztán rájössz, hogy egyszerűen csak és kizárólag élsz... mint akárki más... pont olyan bután és bambán, valamint épp olyan tompán és kopottan mint bárki... semmivel sem kínlódsz, szenvedsz többet és semmivel sem csillogsz, tündökölsz jobban... nem lógsz ki semmivel... és ez, ez az érzés most megnyugtat, mert tudod, nem vállaltál erődön felül, és nem kell a sorból kilógok felé támasztott elvárásoknak sem megfelelned... beleszürkülsz a tömegbe, és ez érdekes, mert ez régen rendkívüli módon frusztrált téged, és állandó - felesleges - küzdelemre késztetett és bele is hajszolt...... mert azt hitted, mindenki csak téged néz, figyel, és kiemeli a hibáidat... a nem létezőket is... rettegtél ettől a tudattól, de ezzel keltél és ezzel feküdtél.. kritikusan és önkritikusan... állandósulva... most aprócska mosolygödör jelenik meg az arcodon megbújva, miközben ezt leírod... és huncutul vonaglik a szád sarka... nem, nem ideges, és most végre még csak nem is gúnyos és ironikus... miért? mert nevetsz magadon, megmosolygod gyermeki, lázadó éned, amit valahol félúton magad mögött hagytál... és megsimogatod virtuálisan azt a konok fejet... mert már tudod, hogy nem magadat ámítod, épp ellenkezőleg: rájöttél, melyik kulcs nyitja a zárat: nem tudsz több lenni, és nem is akarsz már másoknál, így nem kell falat kaparnod... senki nem lehet több... semmivel... ám ez most, végre nem beletörődés... és még csak nem is lemondás... az önmarcangolástól is távol áll... ez a kinyílt szem! a valóság tisztán látása, és az igazság megtapasztalása... hiszen a mérlegnek két serpenyője van: nálad sem jobbak mások!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.