Szomorú idézet...

 

 

  

„Valahogy mindig az kell, aki eldobhat. Akivel bizonytalan lehet minden.
Az életem. A fájdalmam. Aki nem jön sokszor, s így megunni sem tudom.
Aki nem ad sokat, s ezért mindig többre vágyom. Így szenvedek 

.A biztos
valahogy elutasít magától. Biztossága nem ...érdekel. Mert
elfojtana. Megváltoztatna. És még azt is tudom takarni, hogy mennyire
félek. Mert a biztos is lehet majd bizonytalan. És azt nem tudom
kiszámítani. Bekövetkeztekor pedig még jobban fájna.

 

Azt akarom, hogy egy
bizonytalan váljon biztossá. Néha képtelenség megmagyarázni engem.Van,
hogy nem tudok hinni. Mint most.És létezik olyan pillanat, amikor
elhiszem, változhatnak érzések irántam. Szeret. Csak nem tudja még.Akkor
kéne felpofozni magam, és üvölteni, hogy ne álmodozz! Eldobhat. Meg is
...fogja tenni. Ne hidd, hogy biztossá válik! Ne hidd, hogy érezhet irántad
olyat, amire vágysz, mert te érzed!”