Egy NŐ vallomása...szintén talált cikk:
Minden Halál egy újjászületés!!!!
Amikor a fiam meghalt, úgy éreztem, igazságtalanság, hogy nem dől össze az egész világ, nem természetes, hogy felkel a nap. Minek? A lelkem darabokra hullott, és olyan fájdalom járt át, ami megbénított egészen. Úgy éreztem -a szörnyű nap után, hogy már nem kellenek napok, nem érdekel semmi. Aztán a kezdeti bénultságból az a gondolat rázott fel, hogy én boldogságra születtem, és nem maradhat ilyen rettenetes minden.
Abba a biztos tudatba kapaszkodtam, hogy a boldogság jár nekem, és meg is fogom kapni. Hogy pontosan mikor, azt még nem tudtam, de akkor ez nem is volt fontos. Csak mentem előre, és igyekeztem magam olyan hibátlanul összerakni, hogy a következő gyerekem ne egy idegroncs, lelkileg sérült anyát kapjon, hanem a lehető legjobbat.
Egy év múlva,kiderült, hogy újra kisbabát várok és eljött az idő,amikor világra jött a lányom, Most, hogy már pár hónapja velem van, biztosan tudom, hogy ajándékba kaptam őt. Hozzá foghatóan angyali gyereket még nem láttam.
A fiam nem hiányzik kevésbé, és a lányom nem is helyette érkezett. De boldog vagyok, mert ehhez ragaszkodom: én igenis boldogságra születtem!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.