Klaudia
2011. márc. 10.
Amikor néha elgondolkozom....
Mindig szenvedünk vereségeket az életnek oly sok területén. Érnek csalódások, vagy bánkódunk. Sokan nem foglalkoznak ezzel - állítva megtörtént nem tudok mit tenni. Valakik pedig egész életükön keresztül cipelik magukkal a nagy és sokszor másoknak aprónak tűnő sérelmeket is.
Képzelj el egy falat ahová kis cetliket ragasztottál amikre felírtad a dolgokat amik bántanak. Néha mikor elgondolkozok, képzeletben leülök ez elé a fal elé, és újra meg újra átértékelem az életem darabkáit. Nos ezek a vereségek, csalódások meghatároznak minket, az életben minden esemény, élethelyzet megtanít valamire. De főleg arra tanít meg hogyan értékeld az embereket. Hiszen semmi sem CSAK rólad szól. Millió módon tudsz meghatározni emberi kapcsolatokat. Éppen ezért millió módon tudod átélni,a jót, a rosszat, a szenvedést, a fájdalmat, a szeretetet, a szerelmet....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.