Azt szeretném..................

Azt szeretném,hogy legyek parázshoz hasonló,

Mely mindig élő, és tápláló meleget ad.

Megéljem önmagam.

Ha pedig kell, lobbanjak lángra a parázs melegéből, elégetve önmagam,

Hogy újra parázzsá váljak.

Mert nem a láng teszi a parazsat,

De a parázs teszi a lángot azzá, ami.

Azt szeretném,hogy  legyek a hamuhoz hasonló,

Mely termővé teszi a földet,

Így újjászületve újra és újra.

Mert a parázs és a hamu egy mindenben és mindenkiben.

Azt  szeretném,hogy legyek a vízhez hasonló.

Ki formálja jellemét, táplálja elméjét,

Mint a friss forrásból fakadó patak,

Mint a folyókból táplálkozó tenger.

Azt szeretném,hogy  legyek a párához hasonló,

Aki felhővé válva magához öntözi a földet,

És táplál minden élőt.

Mert víz és pára egylényegű,

Tápláló, formáló jellegű.

Azt szeretném,hogy  legyek a földhöz hasonló.

Otthona, alapja az élőnek,

Éltetője az élettelennek.

Magas és mély alakítója,

Az egyensúly megtartója.

Azt szeretném,hogy legyek a porhoz hasonló,

Melyet a szél elhordván,

Új helyen újjá formál.

Mert a föld porrá szárad, a por földdé nedvesül.

E kettő, körforgásban egyesül.

Azt szeretném,hogy legyek a léghez hasonló,

Változó és változtató,

A körforgást fenntartó.

Egyszer holtomban maradjak a lég,

Hamuval, porral, párával, hogy

A parázsló égő,

A terméketlen termő,

A hiányos kiegészülő,

A száraz nedvesülő legyen.

Aki a Természettel harcol, Önmagával harcol. Mert az emberi természet nem az egyéniség, nem a különbség vagy a személyiség, hanem a Természet Egy-lényege a jellemmel, a jellem Egy-lényege a Természettel, mely a mindenséget alkotja.