A szerelmet csak sérteni lehet, megölni nem....

Tudod, azt hiszem, aki szeret, az nem tud bántani.
Még ha akar, akkor se.
Ha a másik érdekében szeretné tenni,
akkor se.
Ha azt a másikat fel akarja rázni,
akkor se tud bántani.
Ha attól a másik szárnyakat kap, akkor se.
Ha az okozott fájdalommal rejtett kincseket kotor elő, akkor se.
Mert a szerelem mellett minden eltörpül.
A szerelem nem eszköz,
minden más eszköz a szerelemért.
Mert aki szeret, az nem tud mást, csak simogatni.
Mert, ha a kéz ütne, a szerelem lefogná,
ha a száj szava sértene,
a sértő szót a szerelem selyembe csomagolná.
Mert az ember életében legfontosabb a pillanat,
az a pillanat, ami van, és azt nem szabad elrontani.
Mert nem éri meg, mert a pillanat maga az élet.
Mert a simogatás ragyogtatja, a bántás elrohasztja a pillanatot.
Az életet.
Akkor se tud bántani, ha valaki csacska módon képzeli,
hogy azzal meggyógyítja a másikat,
ha megöli benne a szerelmet.
A szerelem nem betegség, hogy gyógyítani kell,
Hogy ne fájjon, inkább pusztuljon.
A szerelem az egy állapot,
méghozzá a legmagasabb rendű állapot.
Erősebb a távolságnál, az időnél, az akaratnál.
Erősebb az embernél, erősebb a bántásnál.
A szerelmet csak sérteni lehet, megölni nem,
Mert attól is csak erősödik.