Most szabadon lélegezhetek.

 

 

 

Lélekharangokat volna kongatni jó... De most csak csendesen csilingel valami belül. Furcsa dallam, különös sóhajok. Száguldani volna jó... Élni volna jó...

Különös... Míg azt hittem bezárva vagyok, valójában csak megkötözve ültem. Én magam csináltam a csomót, de jól esett levágni. És most? Most szabadon lélegezhetek. Nem szorítja semmi... mellkasom. Vagyis... Hazudok... Szorítja: Tetteim súlya. De ez valahol édesebb teher...