Klaudia

Klaudia

2010. dec. 11.

Csak mert nem vagy itt,

   Csak mert nem vagy itt, ne hidd, hogy nem gondolok rád tündér. Színpadod legyen kettőnk titka. Én tudom, hogy milyen csodálatos is a varázs mely betölt. Tudom, hamarosan újra felbukkansz. Illékony barát, áttetsző hercegkisasszony, sötét mesék szószónoka.
   Mikor fejezed be a képet, melyet ígértél nekem?
   Mikor játszunk megint az őrület határán?
   Eltúlzott szavak, bocsásd meg nekem. De a feketén olyan szép a fehér, és a kalicka tárt ajtaja sem szabad hogy becsukódjon. Élet az élettel, halál az élettel, halál a halállal. Mind szép a magamódján. Melyik vagy te, s melyik legyek én?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.