“Talán különös dolog ilyet mondani, de egyedül a fejlődésben, az átalakulásban és a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot.”
Anne Morrow Lindbergh
A változás a kulcs. Mindenre választ ad. Hiszen megszületünk, és halálunk napjáig változunk, sőt még azután is. Az évszakok, a telet tavasz követi, őt a nyár majd a színes ősz és újra tél. Közben változik a természet, az állatok, a nappalok, az éjszakák, a levegő, a virágok, a fák, az emberek. Változás.
Világunkban él, mozgatja az emberiséget, az időt, a napokat, az éveket. Bánatot hoz, majd a végén örömöt. Örömöt, amely kincs volt a múltban, ma is, és a jövőben sem lesz másképp. Az öröm az, amiben kapaszkodhatunk, az öröm az aki segít, és ott van a bajban. Csak hívni kell, és jön, és ha már ott van, csak észre kell vennünk és átadni magunkat az érzésnek. Megízlelni, belélegezni, látni, tapintani. Aztán elrakni egy kicsit belőle emlékként, hogy majd a borús napokban legyen fény a sötétben. Emlékek. Milyen csodálatos dolog is számunkra. Nem kellenek hozzá fényképek, szavak, zaj, és külvilág. Csak egy pillanat, ami megragad, és örökre megmarad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.