Szeretet. Szívesen megfogalmaznám mit is jelent, de ehhez több kell minthogy összefűzzem a szavakat. Teljes valójában kell megélni. Sőt, inkább föloldódni benne. Igen, azt hiszem ez a megfelelő kifejezés. A szeretetet engedni kell, hogy áramoljon, eggyé kössön másokkal, önmagaddal.
Az ember - bár azt gondolja - nem rendelkezik szeretettel. Az ember a képességgel rendelkezik, hogy érezze, és közvetítse azt saját személyén keresztül. Mindenki szeretete más és más, mert a személyisége szűrőjén sugárzik át, mint a fény a színes üvegen. Minél nyitottabb tehát valaki, annál egyetemesebb a szeretete. Személyisége nem szab határokat előítélettel, haraggal, önváddal, lelki gátakkal.
A szeretet kapcsán még szó kell hogy essen arról, mi az, hogy adni. Generációkba van belenevelve: adni fontosabb mint kapni. Ez pedig súlyos tévedés, mert a szeretet egyensúly. Egyensúly az "adok" és a "kapok" között. Ha nem tudsz mástól elfogadni, akkor adni sem tudsz igazán.
Amíg pedig nem tudunk önzetlenül és őszintén adni önmagunknak másnak sem fogunk tudni. Most lehet, hogy úgy érzed, ez önzés. Gondolj bele, mi lenne ha szíved nem pumpálna magába vért... Ahhoz hogy mást szeress, téged is át kell járjon a szeretet. A nincsből ugyanis nem lehet adni.
Törődj a szíveddel, és az törődni fog mások szívével, általad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.