Egyszerűen leírom amit gondolok.

Mikor az ember digitális papírra veti a gondolatait, érzéseit, felvállalja azt is, hogy lesznek véleményezői, bírálói. Ezzel semmi gondom sincs. Rettenetesen utálok magyarázkodni, nem is szoktam Az magyarázkodik,akinek vaj van a füle mögött..

Próbálom szavakba önteni mindazt amit érzek, minden gondolatom. Egyszer azt írtam: "Mindenki a saját pillanatnyi érzéseivel olvas engem, vagy bármilyen más írást". Hiába próbálom leírni, hogy én mit is érzek, nem tudom úgy átadni, hogy azt lássák benne, ami valójában van. S bár néha megbánom a szavaim, erősebb bennem az, hogy azt bizony úgy kellett leírnom, ahogy leírtam.

Tény, ami tény: Láttam az élet humoros, vidám oldalát. Azt is le tudtam írni. Szórakoztatóan, vidáman. Sokat foglalkoztam olyan dolgokkal, melyekkel belehajszoltam magam egy végtelen ciklusba. Ugyan próbálok kimászni belőle, de a saját szavaimnak köszönhetően igen mélyen benne vagyok. Az események sorozata továbbra is fenntartja bennem az érzést, hogy nem felesleges  venni a bátorságot, és leírni dolgokat. 

Keservesen lezárok egy szakaszt az életemben, és igyekszem nem visszanyúlni oda, de zsigerből teszek róla, hogy egy újabb hasonló dolog történjen. Szembesülni gondolataim torz tükörképével más szájából....

Gondolatok, vágyak, álmok. Ezeket mind leírom. Nap mint nap azon vagyok, hogy valóra tudjak váltani néhány dolgot, amit elterveztem. Ez mindig is így volt, és mindig is így lesz. Igyekszem türelmes lenni másokkal, és önmagammal is.Ami nehezen megy. Leírom mit szeretnék, leírom hogy szeretném, de nem teszem hozzá minden alkalommal, hogy nem "adj uram Isten azonnal", vagy "nem bármi áron".

Néha faramuci, nyakatekert módon látom, és élem meg az életet. Látok olyan lehetőségeket, amiket más nem, és nem veszek észre olyasmit, amit más igen. Kinek mi a lehetőség. Érzéseket, és meglátásokat leírok, bár tudom, hogy valamilyen formában az bánthat valakit. Bánthat, mert a saját érzései alapján olvas. Bánthat olyat is, akiről szó sincs. Felveszi mint egy inget, feszít benne, igazgatja, hogy jól lássa azt bizony rászabták...Pedig nem. Egyszerűen leírom amit gondolok.

Valóban nem akarom patikamérlegre tenni a szavaim, de az írást sem hagyom abba. Nem hagyom annak ellenére, hogy szembesültem már azzal, hogy volt ki egy régi blog-om lementette, és szavakat, mondatokat kiragadva a környezetéből acsarkodva, habzó szájjal esett nekem. Bár nem esett jól, letudtam annyival, hogy irántam való haragja vezérli. Annak ellenére sem hagyom abba, hogy nekem zuhantak egy meglátásomért, amiben ártó szándék nem volt. Ezt is letudtam. Ő annyira keresgélte bennem a rosszat, és annyira szeretett volna távol tartani magától, hogy ezt az utat választotta. S a legutóbbi eset....Nos többször elolvastam a reakciót tegnap este....Erre már nem tudok mit mondani. Végül is a többire sem kellett volna, hiszen csak az én meglátásom, hogy ők mit szerettek volna elérni. Az meglátás, magamról meg tudom mit takarnak a szavaim. Ezek nem változtatnak azon a tényen, hogy leírtam őket úgy, ahogy akkor gondoltam, és éreztem.

Nem ragaszkodom görcsösen a meglátásaimhoz, érzéseimhez, még is sokan ezt hiszik. Történhet bármi, amiért láthatom a dolgok jobb, és szebb oldalát is. Ezzel mindenki így van. Én ugyan makacs dög vagyok, de akadt már ember az életemben, aki kristálytisztán, érthetően elmondott dolgokat, s rávilágított arra, hogy bizony nem esznek dolgokat olyan forrón, ahogy főzik. Tudott rajtam formálni.

Mikor elmondom, hogy őszinte vagyok, néha kegyetlenül, mindig azt a reakciót kapom, hogy a beszélgetőpartnerem "bírja" az őszinteséget, és "el is várja". Mindig bebizonyosodott, hogy ez nem így van. Amikor már pendítek olyasmit, ami fáj, ami rosszul esik....Pedig azok is csak a meglátásaim, és minél nagyobb haragot, és acsarkodást váltok ki vele, akkor tudom, beletrafáltam dolgokba. Magamnak teszek ezzel rosszat sok esetben, de nem ülhetek mint egy rakás szerencsétlenség, magamba zárva a gondolataim, véleményem. Szelektálni nem tudok, és nem is akarok. Vállalnom kell az szavaim, mert kikívánkoznak. Vállalom, bár magamnak okozok veszteséget vele.

Tudom, most is írtam olyat, ami egy bő ing. Sokan beleférnek, és bele is bújnak. Nem kell. Ezek csak kósza reggeli gondolatok digitális papíron.