Klaudia

Klaudia

2010. jún. 2.

Sorok...

Mindenkinek egyéni joga utálni valamit. Mindenért és ellen lehet felhozni érveket, de ez valószínűleg nem fogja megváltoztatni az illető véleményét a dologról.


Az embernek a társa: hiányzik. Nemcsak akkor, ha a halállal elvesztette, de akkor is, ha még sohasem találkozott vele. Soha, egész életében!... A társtalan ember hozzászokott ugyan, hogy egyedül van, hogy lelkileg idegenek között él, megszokja a magányt, mint eszkimó a sarki hideget - de a lélek mégis tudja, hogy hiányzik belőle egy darab: hiányzik a másik fele. És ez nem csak akkor fáj, ha elveszítjük, hanem akkor is, ha nem találjuk meg!


„A sisak olyan érzéseket takar el, amiket nem lehet megérteni!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.