Elégedettség???

S.C Lewis írta arról, amit úgy hívott hogy " az elégedettség érzése".
Meghatározásában "a teljesség érzése....egy olyan meghittség, amit érdemes fenntartani".
Próbálom elképzelni, milyen lehet.

Egész jól esik itt üldögélni egyedül, de sokkal jobb lenne megosztani val ...tovább »akivel a gondolatokat........
-olyasvalakivel, akinek a hangulata találkozik az enyémmel. Aki élvezi a pillanatot, aki romlatlan
csodálkozással néz mindenre, aki értékeli az egyszerűséget.
Aki sokat nevet, ki szívből beleveti magát az életbe, aki spontán,
gyorsan befogad mindent és úgy érzi az életöröm kötelező.

Ámulattal jövök rá hogy a vágyaim tulajdonképpen elérhetőek.
Sőt mi több, nem kell hozzájuk pénz vagy hatalom, csak egy kis gondolkodásmód-váltás.
Akkor meg miért nem vagyok képes megragadni őket?

"Élni annyit tesz mint változni, és a tökéletesebb életre törekvés sok változást igényel."

De az elégedettség állapota legtöbbször akkor jön el, amikor nem keresem.
Ha le tudnék számolni a megrögzött elvárásokkal, talán képes lennék új lehetőségeket meglátni???

Vagy talán kezdek rájönni arra, mit akarok?
Először is nem akarok kapkodni....aminek jönnie kell..úgyis megtörténik..
"Arra menj ahol nem vagy útban, írja Lao-ce."