És vannak hozzájuk tartozó hangszerek. Gitárok, zongorák, lantok, bőgők, csellók… és van a hegedű. A hegedű, amely az a hangszer, ami ügyetlen kezekben borzalmas, fülsértő eszközzé válik, ha pusztán az ujjak fogják le a húrok
at, akkor fizikai
szenvedéssé válik a hallgató számára. Ám ha nem az ujj, hanem rajta
keresztül a lélek fogja le a húrokat, akkor mennyei, csodaszép,
szívbemarkoló dallamok kúsznak elő testéből. Ahogy a tiédből is. Hiszen
te is hangszer vagy, hegedű. Nem mindegy hát, hogy milyen kéz fogja le
lelked húrjait. Ki az, aki a legcsodálatosabb, szívbemarkoló dallamokat
tudja elővarázsolni belőle, és ki az, aki csak erőltetett, fülsértő
lármát csap vele. Mert minden hangszernek megvan a maga zenésze, és
minden léleknek megvan a maga zenésze. És csak az az egy tudja a
legszebb dallamokat elővarázsolni belőle. A hegedűből, belőled.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.