Klaudia

Klaudia

2012. aug. 1.

Az elkényelmesedés....

                       Meggyőződésem, hogy az emberiségnek egyetlen igazi problémája van, az elkényelmesedés. Ebből adódik az összes többi. A   környezetszennyezés, a háborúk, de még a betegségek is.

     A kényelmes ember eltunyul, nem vigyáz magára. Nem
 jár utána lehetőségeknek, nem szerzi meg azt a tudást, hogy legalább a saját testét megismerje. Nem foglalkozik azzal, mit tehetne a saját egészségéért, a megoldást orvosoktól és gyógyszerektől várja. Azt teszi és azt eszi, ami kényelmes. Nem edzi a testét, nem ismeri meg a gyógynövényeket, nem ismeri a saját táplálékát sem, nem hagyja működni a szervezete öngyógyító funkcióit. Nem művel földet, nem tart háziállatot egészséges táplálékon nagy szeretettel, de még csak nem is ismerkedik meg termelővel, akinél ilyen termékeket vehetne, hiszen a boltban könnyen hozzájut silány táplálékon, doppingszereken felhizlalt idegbeteg stresszes állatok húsához, jó vegyszeres zöldséghez.

A kényelmes ember nem is igazán akar meggyógyulni, ha beteg. Az egészséges ember terhelhető, betegnek lenni sokkal kényelmesebb. Sőt, a beteg ember figyelmet kap. Kényelmes kijelenteni, hogy segítségre szorulok és másokat hibáztatni, ha valami nem sikerül. A kényelmes ember nem meditál, nem keresi meg a belső békéjét, hanem depressziót kap, és gyógyszert irat rá. Altatót kapkod be, ha nem tud aludni. Kényelmesebb, mint főzni egy citromfű teát és megoldani az álmatlanság valódi okát. Gyógyszert vesz olyan nyavalyákra, amit egy forró fürdővel, egy csésze teával és egy kiadós alvással kikezelhetne. A gyógyszer pedig környezetszennyező technikával készül.

A kényelmes ember hajlamos az önzésre, az önzetlenség kényelmetlen. Megsértődni, haragot tartani kényelmesebb, mint kezelni egy konfliktust. A kényelmes ember manipulálható, mert a saját gondolat kényelmetlen. Manipulált elméje pedig alkalmas arra, hogy egymásnak ugraszthatók legyenek, ha a fegyvergyárnak nincs megrendelése.

A kényelmes ember menthetetlenül magányos még a tömegben is. Nem jár társaságba, interneten tart kapcsolatot, szabad idejében a tévét bámulja. Nem ismeri a közös éneklés, a közösen elvégzett munka élményét. Jobban szeret kapni, mint adni, hiszen így kényelmes. Párkapcsolataiban nem tapasztalja meg az önzetlen szeretetet, hiszen ilyent adni kényelmetlen.

A kényelmes ember nem tesz szert valódi tudásra, elhiszi, hogy az iskolába szerzett ismeretekkel elboldogul. Nem okítja, tanítja gyerekeit, hiszen ezt kényelmesen megoldja az iskola. Nem mutat példát, mert az kényelmetlen.

A kényelmes ember nem épít házat fából és földből, modern építőanyagokat használ, amiket környezetszennyező technikákkal állítanak elő. Ilyen környezetben szerencsés esetben csak allergiás lesz, szerencsétlen esetben rákos. Nem épít magának búbos kemencét, nem is tudná hová tenni. Egyszer használatos eldobható dolgokat használ, így kényelmes. Általában az motiválja cselekedeteit, hogy miként lehetne az élete kényelmesebb.

Tudom, bagoly mondta verébnek.
 
 
Fénykép: Még valami...

Meggyőződésem, hogy az emberiségnek egyetlen igazi problémája van, az elkényelmesedés. Ebből adódik az összes többi. A környezetszennyezés, a háborúk, de még a betegségek is.

A kényelmes ember eltunyul, nem vigyáz magára. Nem jár utána lehetőségeknek, nem szerzi meg azt a tudást, hogy legalább a saját testét megismerje. Nem foglalkozik azzal, mit tehetne a saját egészségéért, a megoldást orvosoktól és gyógyszerektől várja. Azt teszi és azt eszi, ami kényelmes. Nem edzi a testét, nem ismeri meg a gyógynövényeket, nem ismeri a saját táplálékát sem, nem hagyja működni a szervezete öngyógyító funkcióit. Nem művel földet, nem tart háziállatot egészséges táplálékon nagy szeretettel, de még csak nem is ismerkedik meg termelővel, akinél ilyen termékeket vehetne, hiszen a boltban könnyen hozzájut silány táplálékon, doppingszereken felhizlalt idegbeteg stresszes állatok húsához, jó vegyszeres zöldséghez.

A kényelmes ember nem is igazán akar meggyógyulni, ha beteg. Az egészséges ember terhelhető, betegnek lenni sokkal kényelmesebb. Sőt, a beteg ember figyelmet kap. Kényelmes kijelenteni, hogy segítségre szorulok és másokat hibáztatni, ha valami nem sikerül. A kényelmes ember nem meditál, nem keresi meg a belső békéjét, hanem depressziót kap, és gyógyszert irat rá. Altatót kapkod be, ha nem tud aludni. Kényelmesebb, mint főzni egy citromfű teát és megoldani az álmatlanság valódi okát. Gyógyszert vesz olyan nyavalyákra, amit egy forró fürdővel, egy csésze teával és egy kiadós alvással kikezelhetne. A gyógyszer pedig környezetszennyező technikával készül.

A kényelmes ember hajlamos az önzésre, az önzetlenség kényelmetlen. Megsértődni, haragot tartani kényelmesebb, mint kezelni egy konfliktust. A kényelmes ember manipulálható, mert a saját gondolat kényelmetlen. Manipulált elméje pedig alkalmas arra, hogy egymásnak ugraszthatók legyenek, ha a fegyvergyárnak nincs megrendelése.

A kényelmes ember menthetetlenül magányos még a tömegben is. Nem jár társaságba, interneten tart kapcsolatot, szabad idejében a tévét bámulja. Nem ismeri a közös éneklés, a közösen elvégzett munka élményét. Jobban szeret kapni, mint adni, hiszen így kényelmes. Párkapcsolataiban nem tapasztalja meg az önzetlen szeretetet, hiszen ilyent adni kényelmetlen.

A kényelmes ember nem tesz szert valódi tudásra, elhiszi, hogy az iskolába szerzett ismeretekkel elboldogul. Nem okítja, tanítja gyerekeit, hiszen ezt kényelmesen megoldja az iskola. Nem mutat példát, mert az kényelmetlen.

A kényelmes ember nem épít házat fából és földből, modern építőanyagokat használ, amiket környezetszennyező technikákkal állítanak elő. Ilyen környezetben szerencsés esetben csak allergiás lesz, szerencsétlen esetben rákos. Nem épít magának búbos kemencét, nem is tudná hová tenni. Egyszer használatos eldobható dolgokat használ, így kényelmes. Általában az motiválja cselekedeteit, hogy miként lehetne az élete kényelmesebb.

Tudom, bagoly mondta verébnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.