Klaudia

Klaudia

2011. aug. 17.

Én nem tudlak csak úgy egyszerűen szeretni...

Én nem tudlak csak úgy egyszerűen szeretni. Sokkal inkább csak beléd ájult konok vadsággal. Megriadva nélküled, a hiánytól. Újra és újra bújok menekülve széttárt karjaidba. Láztestű lobbanásokban vágyad perzsel kiolthatatlanul s képzeletben lágyan erős ujjaid, ringó-hajló testemre fonódnak. Emitt hiányodba bújva, apró mozudlatsorral szívedbe vésem hűségem holtomiglan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.