"...Reggel érkezik a férfi és estig marad. Estére
kifosztja a házat, a lakást, a nő szívéből az emlékeket, a nyugalmat.
Kifosztja, mert nem tehet másként: ilyen a természete. A nő védekezik.
Aztán estére megérti, hogy van egyfajta ember aki ellen nem lehet
védekezni, oda kell adni neki mindent, az élet utolsó nyugalmát is. Nem
lehet védekezni ellene, mert szereti. Ez a szerelem torz és fájdalmas.
De az emberi szív olyan csodálatos, hogy a méltatlant is szereti. S ha
egyszer elkezdődött valami két ember között, végig kell csinálni a
kapcsolat minden bonyodalmát. Ezért végül nem is védekezik. Estére
megérti, hogy szeretni annyi, mint beleegyezni és feláldozni magunkat.
Nem lehet óvatosan szeretni. Bölcsen sem lehet szeretni. Csak hősiesen
lehet szeretni. Ezért belenyugszik, hogy kirabolják...."
(Márai Sándor)
(Márai Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.