Te vagy nekem a perzselő nyár,hangos gyerek zsivaj,víz csobogása,az esti naplemente a fény reggeli játéka,a szellő finom borzolása a vadító napsugár,táncot járó esőcseppek,vihar előtti csend,lágy dallamok.
De te vagy az ősz is,ami lopva suhan és mint egy tolvaj viszi magával az utolsó csepp meleget,sárgásbarnára festve a zöldet,felhők mögé húzódó nap utolsó sugara,iskola csengő,hosszú esős napok,behúzódva lassan a meleg házba,kandalló fénye mi lobban.
És a tél,hidegen csikorgó,lelkembe markoló,meleg tűzhely,kalács illat,hópelyhek szállingózása,vad hócsaták zaja,egy forró grog,meleggel átitatott ölelés,suttogások a hosszú estéken,kipirult arc és a hó illata,a friss hó illata,mely lassan az enyészeté válik,hogy minden újra születhessen.
A tavasz,a remény,a várakozás,az új és a régi,fel lobbanó vágy,virág illat,melengető napsugár,a fehér,a sárga a kék,szivárvány,az elveszettnek hit újra születése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.