Klaudia

Klaudia

2010. okt. 14.

Szösszenet...

Volt e már veled olyan, hogy megtetszett egy vonat, először csak képeken láttad, nézted és nézted, s úgy érezted, hm... de jó lenne kipróbálni, csak egyszer élvezni vele az utazást, hogy egy kis boldogságot okozzon neked....
és valahogy titkon mindig vágytál rá.... s vártál is nem is keveset... meg egyébként is a vonatra mindig vár az ember:) ugye
és egyszer csak úgy adódik, hogy itt az idő.... utazhatsz.....azzal a vonattal amit már régóta szemlélgetsz... amiről mindent tudsz, vagyis azt hiszed, hogy tudod....
kimész az állomásra hogy végre találkozhass álmaid vonatjával, tehát ezzel már teszel egy lépést.... s várod hogy befusson.....
és igen meglátod, közeledik feléd a vonatod.... a valóságban másképp néz ki.... először mintha nem is az lenne mint amit a képeken láttál, de amikor felülsz rá, kipróbálod, megismered belsejét is.... nem csak a külsejét látod, akkor érzed, hogy igen érdemes volt várni erre a vonatra...
de igen ám..... ez a vonat sem tökéletes... a gépezetbe hiba csúszik.... megáll... nem tudni mi történt vele..... műszaki gondok adódnak..
szeretnéd hogy a vonatod tovább közlekedjen, szeretnél valahogyan segíteni, de te csak egy utas vagy, s nem tudsz igazából semmit sem tenni, esetleg hívhatsz szerelőt, de mást mást nem tehetsz...
és egyszeriben úgy érzed tehetetlen vagy..... pedig annyira vártad már ezt az utazást, ezzel a csuda jó vonattal....
kétségbe esel hogy akkor most hogyan tovább.... félsz de még is akarod hogy tovább menjen a vonat.....
kis idő múlva megérkezik a segítség..... s egyszeriben fellélegzel amikor tovább megy a vonatod..
amiről oly sokat álmodoztál... és elvisz célodhoz......

Hm...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.