Ne változz! ...Szeretlek.

                                   
                      
"Évekig neurotikus voltam. Ideges voltam, depressziós és önző. Mindenki azt hajtogatta, hogy milyen neurotikus vagyok.
Én persze nehezteltem rájuk, bár beláttam, hogy igazuk van, és meg akartam változni. De sehogy sem sikerült, bármennyire is akartam.
Leginkább az fájt, hogy a legjobb barátom is azt hajtogatta, hogy milyen neurotikus vagyok. És ő is állandóan ara kért, hogy változzam meg.
Vele is egyetértettem, bár rá nem tudtam neheztelni. Erőtlennek és csapdába zártnak éreztem magam.
Egyszer azonban így szólt hozzám a barátom:
-Ne változz meg! Maradj olya, amilyen vagy! Igazán nem számít, hogy megváltozol-e vagy sem. Én úgy szeretlek, amilyen vagy; nem tudlak nem szeretni.
Olyanok voltak ezek a szavak a fülemnek, mint a legkedvesebb muzsikaszó!
-Ne változz! Ne változz! ...Szeretlek.
Görcseim fellazultak. Életre keltem. És, igen, csodák-csodája, megváltoztam!
Most már tudom, hogy addig nem tudtam volna megváltozni, amíg nem találok valakit, aki szeretett engem, függetlenül attól, hogy megváltozom-e, vagy sem."