A szívem
Látni akarod a szívem?
akarod -
oda adom, mint
ezt a verset,
elveheted,
hiszen különös,
végzetes közelben
élünk már; te meg én,
hogy akarhatod,
és én is akarom;
lásd, ez itten a szívem,
kósza felhő és piros szalag.
Egyszerű, mint a fa
és a fű,
gyermek és a bárány,
mint a farkas
és a májusi eső.
Akarod?
Kemény, fekete ércdarab,
zengő pirosra kalapálom,
izzó fehér lesz,
mint a nap,
engem éget el leghamarabb,
de messze csak melegít,
virágot fakaszt.
Akarod?
Én ütöttem a sok sebet
karddal, ostorral rajta,
mert nem szeretem
a szívemet:
mint paraszt a rossz lovat,
hajtom hazug csodák elé
és áldott a kátyú.
látod: ilyen az én szívem
Akarod?
Elveheted és eldobhatod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.