"Megbámulunk egy lovagló öreg papot, aki egészen öreg, kövér lovon üget, s tiszteletre késztető elmélyüléssel, rövidlátóan olvas lovaglás közben egy vaskos könyvet. Ezt az öreg papot sokáig nézzük. Ló és lovas, mindketten kövérek, a lovacska óvatosan kocog a sétány patkóktól feltépett humuszában, az öreg pap kényelmesen reábízta magát, fél kézzel lazán tartja a gyeplőt, teljesen elmerül a kegyes olvasmányban, s úgy ül itt, a Hyde Park közepén, a ló hátán, mint dolgozószobája magányában, a karosszékben. Senkinek nem tűnik fel; mindenki ott olvas, ahol kedve tartja."
(Márai Sándor)
(Márai Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.