Körhinta

Néha úgy teszek,mintha egy külső szemlélő lennék. Mintha megfagynék térben és időben, és egy helyből nézném, ahogy minden zajlik körülöttem. Nézem a szeretteim, a barátaim, a világom napjait és én nem kapcsolódok be a körforgásba, csak állok és figyelek.

Látok boldogságot, örömöt, haragot, bánatot, szenvedést és még kismillió egy dolgot. Rácsodálkozok a dolgokra, és közben félek. Félek mert nélkülem pörög a körhinta, benne azokkal akik fontosak nekem, de én nem vagyok ott köztük. Oldalt állok, és végignézem, hogyan  szállnak ki belőle az emberek, és hogyan repülnek a napok, míg végül megáll a hinta és én egyedül maradok. Üresen, és egyedül.

Rácsodálkozom és megmosolygom az embereket. Azért mert mindenki egy kis csodát vár, csak egy békafingnyit,hogy vele következzen be. Holnap,vagy holnapután. Minden nap a csoda reményének él. Annak, hogy talán majd ma. Aztán azzal fekszik le, hogy ma nem volt csoda, talán holnap. Vagy azután. Vár, pedig nincs mire. A csoda ő maga. Csoda, hogy lélegzik, hogy dobog a szíve, hogy van egy ilyen világa, hogy él. De ezek neki, nekünk, már jelentéktelennek tűnnek. Hétköznapinak. 

Aztán arra gondolok vajon milyen lenne a világ nélkülünk? Arra,hogy a fák amelyeket kivágtunk, azok helyett nőnének újak? Az állatok amiket halálra ítéltünk, a fajok amelyeket kivégeztünk újra létrejönnének? Az épületek amelyeket emeltünk...vajon eltűnnének, és velük együtt a történelmünk is? Nyilván. Tulajdonképp mi, emberek vagyunk a csodák. Olyan csodák, akik hamarosan elpusztítják saját magukat. De külső szemlélőként arra jutottam, hogy senkinek sem fogunk hiányozni ezen a planétán. Sőt... a természet és az állatvilág csak örülni fog neki, hogy nem lesz az a faj a világon,aki azt hiszi mindent megtehet, aki Istennek képzeli magát, közben pedig önző állatok/tisztelet a kivételnek/ akik tudnak gondolkodni és ettől minden sokkal jobbnak tűnik. De igazából a hatalmukat a hamarosan elfogyó olaj adja... amiből nem tartalékolnak, úgy élik fel, mintha nem lenne holnap, mintha minden a mai napon múlna. De senki se meri feltenni a kérdést. Mi lesz ha nem lesz? ...