Fenn a fán és a fáról leesve, négykézláb diót keresve, almalopás és menekülés közben, lihegve, kéz a kézben, jó Veled. Színházban, templomban, moziban, boltban, az utcákon és a kék alagútban, taxiban, biciklin, mezítláb porban izzadva, fázva, jóban-rosszban, jó Veled.
Ezt én mondom, akinek elhiheted, aki tudja, hogy milyen volt Nélküled.
A folyóparton, térdig a vízben, a víz alatt vagy a víz fölött éppen, a híd alatt, mikor szegények leszünk. A pálmák alatt, mikor gazdagok leszünk. Jó Veled.
Ezt én mondom, akinek elhiheted, aki tudja, hogy milyen volt Nélküled. Mert a szerelmem voltál, a szerelmem vagy. A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy.
Munka előtt és munka helyett, mikor reggel az ágyban kávéhoz tejet öntesz, gömbölyödve és félik kinyúlva, évek óta és évek múlva. Csőbe húzva, esőben, hóban, sírva, vigadva, nyakig a bajban, álmodozva úgy lassan, szépen, akkor is, ha nem szeretsz éppen.
Jó Veled...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.