Azt mondta az egyik Tanítóm,hogy minden idézetemet amit felteszek,éljek is meg!!:-)
Hát...a mai este az " Amit ma megtehetsz,ne halaszd holnapra." idézet kopogtatott az ajtómon...:-)
Most már legalább tudom mit jelent az örvény. Az örvény a szenvedély, amit ha egyszer csak egyszer kipróbálsz, soha el nem ereszt többé. Lehet, hogy kilépsz belőle, de csak látszólag, mindig vissza-visszavágyódsz, nem szabadulsz többé. Akármilyen is volt, de megérezted benne a születés és a halál ízét. Az ízt, ami a szádban volt mindig is, de elfelejtetted, mi is az. Nem mindig jó rá emlékezni, mert egyenesen a halálba vezet, lehet hogy lassan, de végérvényesen. Ráadásul úgy, hogy te is beleegyezel. Beleegyezel, mert ezen keresztül vezet az út a nagy egész felé.
Érezted, hogy a perc megismételhetően megismételhetetlen, tele van vérrel, lüktet benne a forró, piros, édes szagú vér, lüktet át az ereidben. Meglehet, ezek az erek holnap egy út kövén hevernek, a levegő részecskéivel elegyedve. Ami számunkra a halál, az nem egyéb különböző kémiai folyamatok lefolyásánál. Ezt ha együtt meg tudod érezni, a végsőkig menő feszültség, szenvedély, és a mulandóság együtt, harmonikusan megkomponálva, talán minden óbornál jobb ízét adja az életnek. Fanyar, édes, zamatok vegyülnek, megrészegítve téged olyannyira, hogy bele tud lopni a legbelső énjébe, a "trónterembe", ahol az igazi ént őrzi, az ént, amelynek majd számot kell adnia mindennek a végén. És ilyenkor ez az én rámosolyog és beleegyezően bólint, mintha örülne, hogy ilyen gazdára talált, aki ebben az életben ilyen élményekkel gazdagítja. Nem számít semmi, ezért a boldogságért érdemes élni is. Ez az emlék mindig is benne lesz...
Vajon mikor ér bele a végtelen a múltba, mikor találkoznak a metszéspontok az idők határán?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.