Az első pohár.........

 

 

Az első pohár az ajkamat és a torkomat nedvesíti meg. A második elűzi magányosságomat, a harmadik áthatol a hiábavaló (meddő) belsőmön. A negyedik pohár könnyű verejtékezést indít, az élet minden rossza eltűnik a pórusaimon keresztül. Az ötödik pohárnál megtisztulok, a hatodik pohárnál a halhatatlanság birodalmába képzelem magam. A hetedik pohár - nem tudok tovább írni - csak hűvös fuvallatot érzek, mely beleakad a ruhám ujjába...

NÉmaság vagy hallgatás??

 

 

Nagy különbség van a részvétlen némaság és az együtt érző meghallgatás között. A modern ember egyik legnagyobb keserve, hogy nincs hol, nincs kinek a batyuját kiteregetni. Ezért olyan keresettek a pszichiáterek, akik türelmes, fizetett szak-meghallgatók, s olykor nem is tesznek mást, csak hagyják, hogy a páciens alaposan kibeszélje magát, s már ezzel is gyógyítanak. Holott egymás orvosai lehetnénk - egy kis szeretettel, empátiával, valódi és nem színlelt érdeklődéssel embertársunk személye iránt. Megérinteni a remegő kezet, elmélyedni a repdeső tekintetben, azt sugallni: "Most te, egyedül te vagy a fontos", s lenyugtatni a zaklatott lelket, azáltal, hogy osztozunk vele.

SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ BEVONZÓ KARKÖTŐK!

Az egyik 2 - 3 fonálból áll,amire 9 csomót kötök..kódolom személyre szabva....Ált.piros - fekete...A rossz dolgok elkerülésére és szerelmi bevonzásra jó..vagy zöld - fekete...anyagiakra..ezt csak Én köthetem fel....
A másik szerencsehozó.azokat is csomózom...vagy más technikával csinálom....bármire lehet kérni,akár ajándékozni pl,a barátnődnek...ezt olyan illető kell h felkösse,akiben megbízol és szeret.
Itt nem a szépségről szólnak a karkötők,,,a csuklón sokszor észrevétlen.Madonnától kezdve sok híresség is hord ilyen bevonzó fonalakat...karkötőket,amit a Gurujától kap.
3 hónap a hatóereje..
Nagyon hatásos!!Leteszteltem...:)
Több féle színben van..minden színnek meg van a jelentése.A távolság nem akadály...póstán sima levélbe feladom....banki utalással pedig rendezhető.

 Fehér: ártatlanság,tisztaság,gyóg​yulás,őszinteség,megszabad​ulás a saját félelmektől

Sárga: vonzerő,báj,baráti kapcsolatok,önbizalom,tanu​ lás,hit,hatalom,jóság,intu​íció,öröm,boldogság,erőt ad,( gyerekeknek különösen jó) segíti az emésztést,gyomorproblémáka​ t,alacsony vérnyomásra jó.

Narancs: tekintély emelése,hatalom,lelkesedés​,boldogság,kreativitás,bát​orság,pesszimizmus ellen,lép,nyirokrendszer,k​rónikus és heveny légcsőhurutra,tüdőre jó hatással van.

Rózsaszín: családi harmónia megteremtése,szeretet,tisz​taság,erősíti a szívet,becsület,szerelem,

Piros: párkapcsolat,erő,testi-sze​llemi megújító,életkedv,egészség​,fizikai aktivitás,szexualitás,szer​elem,vérkeringési zavarokat segíti,gyomorsavpangás,erő​síti a szervezetet.

Ibolya lila: átváltozás,spiritualitás,f​elszabadulás,áldás,ima,véd​ a negatív energiáktól,erősíti az idegeket

Indigó lila: önuralom,bölcsesség,miszti​kus dolgok,megnyitja a tudattalan kapuit,lehetővé teszi az elfelejtett emlékek és tapasztalatok világába való belépést.,megértés,intuíció,vizualizálás,tudás,vizsg​ák.

Zöld: anyagi sikerek,tárgyalás,betegség​ utáni felépülés,termékenység,mél​tóságteljesség,veszteség feldolgozása,remény,nyugal​om,lámpaláz oldása,szerencse,fertőzése​ k és a túleröltetett szemekre jó hatással van.álmatlanságra jó,máj működését segíti,izületi és visszérbetegségekre jó.

Kék ( világos): higgadtság,megértés,türele​m,egészség,nyitottság,tisz​ tánlátás,szókimondás,őszin​teség,igazság keresése,önmegvalósítást erősíti.,gyógyító - megnyugtató hatású.torokra hat,idegesség és álmatlanság lekűzdésében segít,biztonságérzetet ad,kiváló görcsoldó,klimaxos zavaroknál jó,pajzsmirigyre ...gennyes megbetegedésekre..gyulladá​s csökkentő hatású,vérnyomás..tanulási​ képességekre.

Sötétkék: tisztánhallás,megérzés,bel​ső egyensúly felfedezése,változékonyság​ra,indulatosságra,depressz​ióra,,idegi eredetű zavarokra,lelki kimerültség,asztma,fül - orrjárat panaszokra van jó hatással.

Barna: állatok gyógyítására kíváló
Fekete: negatív energiák lekűzdése és elkerülése,fájdalom csökkentése,állóképesség javítása,teherbírás.

 

Szabó Magda: Figyelj rám...

„Ha csak cseppet gyanakodol, ha egyetlenegyszer eszedbe jut, hogy jobban rám figyelj, nagyon figyelj, úgy, ahogy a testemre szoktál, amelyet jobban ismertél már nálam, talán észreveszed, mennyi szenvedést okozol nekem, anélkül, hogy akarnád, és észreveszed, hogy kapálódzom és hadonászom valami híg, átlábolhatatlan gyötrelemben, amelyet te idézel a fejemre emlékekkel és emlékeztetésekkel.”

/Szabó Magda/

Szepes Mária A színarany igaz

és szép kell nekem.
Kevesebbel be nem érem!
Dalolom belül. Varázsolom. Énekelem.
Mesélem. Imádkozom. Idézem.
Ambróziából szövöm. Szikráit szórom.
Oltok, nemzek, szülök általa
örök tavaszt, égi örömnyájat.
Ringató felhődunyhákat.
Mennyei bálcsodákat. Soha
nem múló, ifjú tavasztivornyákat,
ártatlan, csók előtti vágyat,
amely a jelené csak, nem bomlik,
nem lankad, selyme, illata, dala,
borzongó, örök új marad. Színarany.
Igaz, ami szép. Egész.
Nem múló, galád töredék.
Ennél kevesebb nem elég.

Akarat

Ha azt tartod, hogy elveszett vagy, akkor el is vesztél. Ha azt hiszed, hogy nem mered megtenni, akkor nem is mered majd megtenni. Ha nyerni szeretnél, de úgy véled, nem tudsz nyerni, majdnem lehetetlen, hogy sikerüljön. Ha azt  tartod, hogy veszíteni fogsz, veszítettél. Mert odakinn a világban látni fogod, hogy a siker az ember akaratával kezdődik.


Lafayette Ron Hubbard

Márai Sándor "...Reggel érkezik a férfi és estig marad.

"...Reggel érkezik a férfi és estig marad. Estére kifosztja a házat, a lakást, a nő szívéből az emlékeket, a nyugalmat. Kifosztja, mert nem tehet másként: ilyen a természete. A nő védekezik. Aztán estére megérti, hogy van egyfajta ember aki ellen nem lehet védekezni, oda kell adni neki mindent, az élet utolsó nyugalmát is. Nem lehet védekezni ellene, mert szereti. Ez a szerelem torz és fájdalmas. De az emberi szív olyan csodálatos, hogy a méltatlant is szereti. S ha egyszer elkezdődött valami két ember között, végig kell csinálni a kapcsolat minden bonyodalmát. Ezért végül nem is védekezik. Estére megérti, hogy szeretni annyi, mint beleegyezni és feláldozni magunkat. Nem lehet óvatosan szeretni. Bölcsen sem lehet szeretni. Csak hősiesen lehet szeretni. Ezért belenyugszik, hogy kirabolják...."

(Márai Sándor)

Baranyi Ferenc FELHÍVÁS

Baranyi Ferenc

FELHÍVÁS

Valaki jöjjön és szeressen,
mert megfullaszt a tavasz engem,
korai volna szenesednem
másoknak gyújtott őrtüzekben,
most még nekem gyúljon ki menten
minden, ami másnak éghetetlen,
didergek perzselő szelekben-
valaki jöjjön és szeressen!

Soha, semmi nem tart örökké.

Soha, semmi nem tart örökké.

"Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.
A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.
Egyetlen szót vésett bele:
elmúlik"

Barátságok

Egyszer még régebben megkérdezte Tőlem tőlem Valaki, hogy az igazi barátság tényleg örökké tart-e.
Ezzel előjött az is, hogy hogyan lesz valami barátsággá és mi is az?

A barátság az egy összerezdülés-szerű dolog.
Amikor egyvalakivel a sok ezer szembejövő idegenből, adott pillanatban kölcsönösen felébred a kíváncsiság, kialakul a bizalom és ez tartósan meg is marad.
A barátságok mindig helyzethez kapcsolódva alakulnak ki. A helyzet lehet egy vers, egy csoki, egy bezárkózás, egy érzés, hogy a másik bajban van.
Alkalom, érdek, rászorultság, közös élmény.
Közönségesnek hangzik?
Pedig gyakrabban kezdődik így egy kapcsolat, mint azzal a szent elhatározással, hogy: márpedig ő a barátom lesz.
Lehet, hogy te pont rászorulsz és ő pont segíteni tud és akar. Te pont ennél egy csokit és ő éppen azzal kínál. Ő pont bezárkózna, te pedig éppen nyitni szeretnél. Valahogy ezekben a „pont”-okban rejlik a barátság lehetősége. Hiszen előfordulhatna, az is, hogy ő éppen nem akarna segíteni, nála csipsz lenne csoki helyett, vagy te nem vennéd észre, hogy ő bezárkózni készül.

Ezek után jöhet majd az önzetlen, "nem kíván, csak ad" kapcsolat. Nekem a legfontosabbak a „hajnalkettes” barátságok. Az a néhány, akik hajnal kettőkor is felhívhatnak, mert tudják, hogy, ha ott vagyok, biztosan tudunk beszélni, és akiket hajnal kettőkor is felhívhatok, mert válaszolni fognak.

Hogy örök-e a barátság?
Sajnos nem hiszek abban, hogy bármi is örökké tarthatna. Két ember, ha egyformán nagyon tud is szeretni, soha nem tudja teljes egyensúlyban kimutatni az érzéseit (én vagyok a jobb barát, vagy ő?). Tarthatjuk bármilyen önzetlennek a barátságot, könnyen előfordulhat, hogy egyszer csak megbicsaklik valahol a dolog. Ilyenkor pedig könnyen előbújik büszkeség, sértődés, harag, bármi, ami megakaszthatja. Le lehet győzni, de tényleg kell-e…

Az emberi különbözőség rejti még azt is, hogy nem biztos, hogy neked akkor kezdődik a barátság, amikor a másiknak.
Lehet, te közvetlenebb vagy, lehet, ő nehezebben oldódik és lehet, hogy találkozol olyannal, aki még könnyebben mondja ki: ő a barátom. Pedig te még nem, nem így érzel.
Ez ellen nem tudunk tenni. Sokszor belefutunk, sokszor megszívjuk és egy ilyen félreérzés után nehéz normalizálni egy kapcsolatot, ha kell egyáltalán...



Leszek a barátod

Leszek a barátod,
játszom játékaid,
elnyúlok és elnémulok veled,
sírom bánataid,
örülöm örömeid,
mindenem megosztom veled.

Ahogy fordulsz, fordulok én is,
amit tudsz, még megtanulom,
ahová állsz, oda húzok én is,
amennyit bírsz, azt én is kibírom,

ha szeretsz, szeretek veled,
ha gyűlölsz, gyűlölök híven,
úgy nézek, ahogy te is nézel,
megyek, ha elmész innen.

Jegyben a sötétséggel járunk,
ha énekelsz, dúdolom veled,
„de szép esők hullanak ránk,
s már szeret aki szeret…”

S hajnalban ébredsz, én is felkelek,
ha koldulsz, én is megteszem,
ha elszégyelled árvaságodat,
én is lesütöm fejem,

ha zászlódra sorsodat húzod,
bizton én is aláállok,
s ha vágányra fekszel, melléd tolakszom,
hogy láthassam gyönyörű halálod,

aztán elnémulok én is veled,
mint egy éjfél utáni állomás,
és reggel csak üres üléseken ülünk,
és folytatódik ez az utazás…

csak sodródunk merre az ég vezet,
egy beláthatatlan pusztaság felé,
hol egy kóró a legszebb virágunk,
ahol mindenünk a másiké,

de onnan már nem megyünk tovább,
leszállunk és végső helyünkre lépünk,
és egyszer még összekacsintunk,
és már nem mondjuk el mennyire félünk.

/Csíki András/