Vannak dolgok.......

Van, akik úgy gondolják,hogy van,

, amit az ember nem is akar elmondani. Nem azért, mert szégyelli. Csak mert néha jobb - és másokkal szemben is kíméletesebb - megőrizni a látszatot.


És amúgy is: amit nem tudsz, az nem bánthat. Nem így van? Ha az ember átsétál egy sötét szobán, aminek egy mély lyuk van a közepén, s csak néhány centivel kerüli el a lyukat, nem kell tudnia, hogy kis híján belezuhant. Nem kell félni. Különösen, ha nem ég a lámpa.


Mindketten tudták, hogy szabad ajtókat nyitogatni… csak nem szabad túl mélyre nézni mögöttük. Mert gonosz dolgok lapulnak ott, ugrásra készen.

Amit megtanultam

* Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsánatod neki.
 
* Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.

* Hogy nem kell megváltoztatnunk a barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
 
* Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk a felelősek.
 
* Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
 
* Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
 
* Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
 
* Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.

* Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
 
* Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te azt szeretnéd, ez nem jelenti azt, hogy nem szeret téged teljes szívével.
 
* Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinnél.
 
* Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében, te vagy, akinek meg kell bocsátani magának.
 
* Hogy nem számít hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
 
* A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.

* Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk.
 
* A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.

A tánc

Már akkor bizsergettet a dallam.....mikor még meg se szólalt...sípok… a hangok összefolytak az eső cseppekkel…Először talpam indult el, pöccentette a taktust, éreztem, ahogy felkúszott a derekamhoz, szétáradt a mellkasomban, ringatózni kezdett a vállam… és dúdolni kezdtem én is… majd egyre gyorsabb és gyorsabb lett minden… Már n...em tudom, mi történt előtte..csak csosszant a lábam, indult a tánc. Nem érdekelt, ki néz, s ki lát… lüktettem… minden mozdulatnál egyre könnyebb és könnyebb lettem… legurultak a sziklák, kavicsokká, majd homok szemekké váltak, pörögtem, forogtam, és énekeltem, egyre hangosabban…
Közben eleredt az eső....,hajam ázottan tapadt arcomra, nyakamba befolyt az eső, lecsurgott mellem közé, de én csak táncoltunk magamért, másokért, mindenkiért…
Egyszerre voltam egy indián, és egy rocker..a sétáló utca elején… a macskaköveken… a saját világomban, amiből kirekesztettem mindent és mindenkit. Mintha szárnyaim nőttek volna… kiszakadtam a percből, minden porcikám megtelt azzal a furcsa lüktetéssel…kitágult a tér…majd hirtelen csend lett… a lendület még vitt tovább, majd hirtelen megálltam…
Valaki felmutatott… az eső ugyanúgy esett, de kisütött a nap, szétárasztva mindenhová sugarát… rám, rá, mindenkire…
Nem tudom,mikor teremtettem meg a csodát… ott, míg táncoltam a pocsolyákba csapva lábammal, megszállottan keringve,… … de úgy tűnik, feltáncoltam a szivárványt az égre…:)

Mi van a kezedben....

Kevesen ismerik fel, hogy életünket a gondolatainkon, döntéseinken és cselekedeteinken keresztül a tudatalattiban lévő érzelmeink irányítják. Az éltem sikeressége attól függ, hogy a gondolataimmal párhuzamosan hogyan vagyok képes irányítani az érzelmeimet. Ezt tanuljuk meg..

A Siker III.

A siker II.

Siker...ott ahol nem várnád..

 

Néha pont ott terem a virág,ahol nem is gondolnád!

Siker..jólét...

 Egy asszony kijött a házból és három hosszú fehérszakállas öregembert látott üldögélni az udvaron. Nem ismerte őket. Így szólt:
- Nem hinném, hogy ismernélek benneteket, de éhesnek látszatok. Gyertek be és egyetek valamit.
- A ház ura itthon van? - kérdezték.
- Nem nincs itthon!
- Akkor nem mehetünk be - felelték.
Amikor este a férje hazaért az asszony elmondta mi történt.
- Menj, mondd nekik, itthon vagyok és hívd be őket.
Az asszony újból behívta az öregeket.
- Együtt nem mehetünk!
- Miért nem?
Az egyik magyarázatba kezdett:
- Az ő neve: Jólét, (a másikra mutatva azt mondta) ő a Siker, és én vagyok a Szeretet. Kérdezd meg a férjedet, melyikünket akarja behívni.
A férj megörült.
- Ez nagyszerű, hívjuk be a Jólétet!
A felesége nem értett egyet vele:
- Miért nem hívjuk inkább be a Sikert?
Menyük eddig hallgatott.
- Nem lenne jobb a Szeretet behívni? - kérdezte.
- Hallgassunk a menyünkre. - mondta a férj a feleségének.
- Menj, hívd be a Szeretetet, hogy legyen a vendégünk.
- Melyikőtök a Szeretet?- kérdezte.
A Szeretet felállt és elindult a ház felé. A másik kettő is felállt és követte társukat. Az asszony meglepve kérdezte a Jólétet és a Sikert.
- Én csak a Szeretetet hívtam, Ti miért jöttök?
Az öregek egyszerre válaszoltak:
- Ha a Jólétet vagy a Sikert hívtad volna be, a másik kettőnek kint
kellett volna maradnia. Mivel a Szeretetet hívtad, ahova Ő megy oda mi is vele tartunk.

Ahol Szeretet van ott megtalálható a Jólét és a Siker is !!! 

Vonal a homokban....

       

   "Elmélyülten húzta a vonalat a homokban. Én csak mosolyogtam rajta, hisz olyan nevetségesnek tűnt, ahogy egy fiatalember erőlködik, hogy a kör mértanilag pontos legyen. Talán körzőt is használt volna, ha nem mérföldekre vagyunk a civilizációtól. Rajzoltak nekem már sok mindent gyermekkoromban, legtöbbször piros kis szívet, de egy idilli családi képre is emlékszem, amit valamelyik kis hódolómtól kaptam még évekkel azelőtt. De még senki sem akart nekem kört rajzolni a homokba az éjszaka közepén. De Ő megtette.- Tudod, sokat gondolkoztam, mit adhatnék neked a mai különleges napra - szólalt meg miután befejezte a rajzolást. -A születésnapom csak jövőhónapban lesz - ellenkeztem vele.Megfogta a kezem és a kör közepébe állított.- Mikor kisgyerek voltam, egy nap édesanyám lehozott a partra - folytatta. - Fogócskáztunk, homokvárakat építettünk, miután kellőképpen elfáradtunk leültünk a homokba. Váratlanul a kezébe vett egy kavicsot, mellyel egy kört rajzolt. Felemelt és a kör közepébe ültetett. Majd azt mondta: "Van egy világ a lelkemben, talán pont ilyen alakja van, melynek Te vagy a közepén." Megöleltem. Hosszú percekig csak álltunk egymásba fonódva, anélkül, hogy bármelyikünk is megszólalt volna. Kapcsolatunk legszebb pillanatai voltak.Azóta évek teltek el. Az életem során rengetegszer kaptam már szívet képeslapra, bögrére vagy épp ágyneműre nyomtatva. De csak azon a nyári éjszakán, csak akkor egyszer, kaptam valakitől egy kört,
melybe egy egész világot zárt."

Barátság ....férfi és nő között

Van a barátság... Két, vagy akár több ember kapcsolata, olykor mélyebb, olykor felszínesebb, inkább haveri. De az örökös kérdés: létezhet-e barátság nő és férfi között. Igen, létezhet olyan kapcsolat nő és férfi között, ami kizárólag a szavakban, gondolatok cseréjében nyilvánul meg, és ez mindkettőjüknek bőven elég. Egyik sem akar a másiktól többet, mint lelkileg, szellemileg épülni, eltölteni néhány kellemes percet, órát. Hiszem, hogy létezik ilyen barátság. Egyetlen kivétel van csupán. Egyetlen eset, egyetlen találkozás, egyetlen helyzet cáfolhatja meg ezt. Létezik olyan érzés, amely kizár mindenféle barátságot nő és férfi között. Ezért van, hogy nő és férfi soha nem lehet barátja a másiknak. Annak a bizonyosnak. Mindenki másnak igen, de annak az egynek soha. Sem találkozásuk előtt, sem elválásuk után. Mert őket egy egészen más érzelem köti össze. Amiben esetlen minden baráti közeledés. Ami sokkal, sokkal mélyebb minden más emberi érzésnél, így a barátságnál is. Mélyebb, egyedibb, megismételhetetlen. Ez nagyon hamar kiderül. Két szempár összevillanásából, egy mosolyból, egy rövid beszélgetésből. Hamar eldől. És kettejük között már soha nem lehet baráti érzés. Aki ezt mondja, hazudik. Önmagának, és a másiknak. Mert nem létezik ilyen barátság.